A jap�n nyelv

日本語

nihongo, nippongo

A jap�n nyelvet  kb. 121 milli� ember besz�li anyanyelvk�nt, ezzel a hatodik legnagyobb besz�l�k�z�ss�g� nyelv a vil�gon. E k�z�ss�g legnagyobb r�sze Jap�nban �l. Egyetlen m�s orsz�gban sem besz�lik els� vagy m�sodik nyelvk�nt. Standardiz�lt v�ltozata (hjojungo) a toki�i dialektuson alapszik.

�r�s �s kiejt�s:

A jap�n nyelvben h�rom �r�srendszer van:

• a hiragana
• a katakana (sz�tag�r�sok)
• a kanji (k�nai eredet� k�p�r�s)

Haszn�latos m�g a romanji, ami a latin bet�s �r�s neve. A kanjival a szavak fogalmi r�sz�t, pl. a f�neveket, az iget�t �rjuk le, m�g a hiragan�val a toldal�kokat �s a hat�roz�sz�kat, az idegen szavakat �ltal�ban katakan�val k�rjuk.

Nyelvtan:

A jap�n nyelv tipol�giailag agglutin�l�, alany-t�rgy-ige (SOV) sorrend� mondatokkal. A mutat� n�vm�sok megel�zik a jelzett sz�t.

A f�neveknek nincs ragoz�suk, az esetviszonyokat a f�n�vi csoportok ut�n �ll� partikul�k jelzik: wa- – topik jel�l�, ga- – (nem topik) alany jel�l�je, o- – t�rgyjel�l�, ni- – mindenf�le helyviszony jel�l�je, no- – mindenf�le jelz�i viszony jel�l�je (bele�rtve a vonatkoz� mell�kmondatot is), de instrument�lis-partikula, stb. T�bbes sz�m nincs, ha ez nem der�l ki a mondatb�l, akkor megdupl�zz�k a f�nevet: Ott hegy-hegy van = ott hegyek vannak.

A szem�lyes n�vm�sok gyakran kiesnek, ha referenci�juk a kontextusb�l kider�l. Az els� szem�lyben az udvariass�g foka szerint t�bbf�le alak k�z�l v�laszt a besz�l�, m�sodik szem�lyben gyakran ugyancsak udvarias formula helyettes�ti a n�vm�st (pl. megsz�l�tott neve, tiszteleti -san/-sama / (-szan/-szama) sz�csk�val toldva).

Nyelvj�r�sai:

A jap�n nyelv el�g homog�n, k�sz�nhet�en a standardiz�ci�nak. R�gebben voltak nagyobb elt�r�sek. A nyelvj�r�sok tanulm�nyoz�s�nak csek�ly a hagyom�nya. H�rom nagy nyelvj�r�sra oszthat�: keleti, nyugati, kj�s�i. Az els� csoport a T�ki� f�v�ros (az i, u elnyel�se); a nyugati csoport Kyoto �s Oszaka (t�bb udvarias forma, er�sebb t�nuskontraszt); a kj�s�i (je sz�tag megl�te, �s az e palatiz�ci� hat�sa a megel�z� m�ssalhangz�ra). A hivatalos nyelv az iskolai oktat�s r�v�n a t�ki�i nyelvj�r�sra �p�l� standard nyelv. Az �r�s latiniz�ci�ja, a sz�k�lcs�nz�s m�ig is folyik, ez egy le nem z�rult folyamat.