Harcm�v�szet

Aikido

"�llj, az igazi �ress�gben �s t�ll�psz �leten �s hal�lon. Ez az Aikido esszenci�ja."
- Ueshiba Morihei

A jap�n Aikido (Ai=harm�nia, Ki=er�, energia, Do=�t) "a harmonikus er� �tja". �se a kilencedik sz�zadban kialakult szamur�j kaszt �nv�delmi technik�ja, az aiki-dzsucu (aiki-jutsu) volt, amelynek l�nyege: k�l�nb�z� vesz�lyes �s nagy er�vel v�grehajtott technik�kkal meg�lni az ellenfelet. Az aiki-dzsucut a 15 sz�zadban foglalta rendszerbe Josimicu Minato. A szigor�an �nv�delmi testnevel�si rendszert Ueshiba Morihei alak�totta ki a 20 sz�zadban a hagyom�nyos harcm�v�szetekb�l. Az Aikido az alap�t� hal�la (1969) ut�n t�bb ir�nyzatra, st�lusra szakadt. 

Az Aikido gyakorl�ja szinte az �sszes lehets�ges t�mad�sra felk�sz�l. Ellenfele t�mad�energi�j�t, az �t�s vagy a r�g�s lend�let�t felhaszn�lva hajt v�gre nagy iv� dob�sokat �s l�tv�nyos karcsavar�sokat (ut�naenged�s). A technika v�grehajt�sa sor�n a mozdulatok leggyakrabban k�rk�r�sek, az aikidoka mozg�sa pedig egy n�gylap�, egyenl� oldal� h�romsz�gekkel hat�rolhat� testbe foglalhat�. Az Aikido legf�bb jellegzetess�ge, hogy t�mad� elemeket csak m�sodlagosan tartalmaz. Gyakorl�s k�zben teh�t az egyik aikid�k�nak el kell j�tszania az agresszor szerep�t, aki legt�bbsz�r l�tv�nyos �t�ssel vagy r�g�ssal t�mad ellenfel�re. Az Aikido technik�i m�ly bele�l�st, hossz� gyakorl�st ig�nyelnek. Rendszer�nek filozofikus t�ltete kiemelkedik a t�bbi budo ir�nyzat k�z�l.

Ju-Jitsu

A dzsu-dzsicu (vagy dzsiudzsicu) fegyver n�lk�li jap�n �nv�delmi rendszer, a budo r�sze, Jap�nban tai dzsucunak (tai-jutsu) vagy dzsvar�nak (javara) is nevezik. C�lja: a t�mad� harck�ptelenn� t�tele dob�sokkal, csavar�sokkal, fesz�t�sekkel, leszor�t�sokkal, �t�sekkel, d�f�sekkel, fojt�ssal. A dzsu-dzsicu h�romezer �ves m�ltra tekint vissza. A legenda szerint alapjait K�n�ban ismerte meg egy Akijama nev� orvos, a tanultakat t�k�letes�tette, majd iskol�t nyitott Toki�ban. A dzsudzsicu nagyon hamar elterjedt, f�leg a harcosok kasztj�ban.

A k�z�pkorban mind a csat�kban, mind a p�rviadalokban alkalmazt�k, f�leg a k�zelharcban, amikor az ellens�g f�ldre vitele �s meg�l�se volt a c�l. K�s�bb, a hagyom�nyos h�bor�k elm�lt�val megsz�nt a korl�toz�s, hogy a dzsu-dzsicut kiz�r�lag mesterek seg�ts�g�vel szabad tanulni. Mivel beavatatlanok is oktatt�k, csakhamar cirkuszi l�tv�nyoss�g lett.
Rendk�v�l sok st�lusa l�tezett, de szinte mindegyikben szerepet kaptak az emberi �letre vesz�lyes technik�k, ez�rt a 19 sz�zad v�g�n Kano Dzsigaro l�trehozta a "l�gy m�v�szetet" (kodokan dzsudo) a legt�bb vesz�lyes elemet kiiktatva, s a sport�gat versenyz�sre alkalmass� tette. K�zvetlen�l a kodokan dzsudoiskol�t megel�z� id�ben a dzsu-dzsicunak k�zel h�sz k�l�nb�z� iskol�ja volt, p�ld�ul a takenoucsi-rju, a szekigoucsi-rju, a kiuszin-rju, a kiro-rj�, a tensinsinio-rj�. Kan�t �j iskol�j�nak l�trehoz�s�ban k�l�n�sen az ut�bbi k�t rj� mesterei seg�tett�k.

A dzsud� megsz�let�s�vel �s elterjed�s�vel a dzsu-dzsicu nem szorult h�tt�rbe, s�t misztikuma �s �nv�delmi szerepe tov�bb n�t. A dzs�-dzsicu technik�ja k�t megfigyel�sen alapszik: 1 az ujjaknak a test bizonyos r�szeire gyakorolt er�teljes nyom�sa alatt az izmos, az idegek egy id�re elernyednek, s ha a k�zfej k�ls� �l�vel bizonyos sz�g alatt �t�st m�rnek, l�tv�nyos hat�st �rnek el 2 a megkem�ny�tett, szinte �rz�ketlen k�zfejen k�v�l alapos anat�miai ismereteket k�v�n, s gyakorl�s�hoz l�nyeges az egyenletesen nyugodt lelki�llapot.

A versenyz�k n�gyzet alak�, legal�bb 12 m2-ter�let�, 1 m biztons�gi ter�lettel hat�rolt, k�zd�t�ren m�rik �ssze tud�sukat. Feh�r dzsudogit �s tud�sszintj�knek megfelel� �vet viselnek. A versenyeket k�t szak�gban (nage-waza, ne-waaza) rendezik, a f�rfiakn�l h�rom, a n�kn�l k�t s�lycsoportban. Egy-egy m�rk�z�s h�rom percig tart. A gy�zelem sikeres dob�ssal (ippon) vagy nagyobb pontot �r� akci�val �rhet� el (wazari). Ha az adott id� alatt a m�rk�z�s nem d�l el, tov�bbi eredm�nytelens�g ut�n � hirdeti ki a gy�ztest.

Kendo

A Kend� a szamur�jok eredeti kardv�v� m�v�szet�b�l kialakult botv�v� k�zd�sport, amelyben egy hossz�, a szamur�jkardhoz, a katan�hoz hasonl�, �l �s hegy n�lk�l bambusz karddal, a sinaival k�zdenek a versenyz�k.
A Kend� (Ken=kard, Do=�t, a "Kard �tja") gy�kereit a k�z�pkorban kell keresni, amikor Jap�nban a harcos katonai elit - a szamur�jok - mag�hoz ragadta a hatalmat, kialakult a s�gun�tus int�zm�nyrendszere �s ezzel egy�tt egy igen szigor�, t�rsadalmilag hierarhiz�lt f�lkatonai t�rsadalom. Ebben a t�rt�nelmi helyzetben sz�ks�g volt j�l k�pzett, �lland�an harcra k�sz szamur�jokra. Sorra alakultak a v�v�iskol�k, melyek k�l�nb�z� v�v�stechnik�kat �s -elm�leteket tan�tottak. K�z�s c�ljuk az volt, hogy olyan v�v�kat k�pezzenek, akik elviselik az �lland� pszichikai terhel�st, k�pesek ak�r mindennap szembe n�zni a hal�llal, tov�bb� magas fizikai t�r�k�pess�g�k, �s ha kell, gyorsan �s okosan haszn�lva erej�ket �s kardjukat, legy�zik az ellenfelet.

Kezdetben igazi karddal, p�ros�val, k�l�nb�z� helyzeteket (kata) gyakoroltak. Minden iskol�nak megvolt a maga megold�sa arra, hogy mit kell tenni p�ld�ul h�rom ellenf�llel, melyik testr�szt �rdemes t�madni stb. . Mivel az �les karddal gyakorl�s rendk�v�l vesz�lyes volt, �s sok (nemegyszer hal�los) baleset t�rt�nt, �tt�rtek a jap�n kardot ut�nz� (bokken) haszn�lat�ra, azzal maxim�lis er�vel t�madtak, v�dtek. Ez is balesetvesz�lyes volt, mert gyakran csup�n egy fakarddal is meg tudt�k �lni az ellenfelet.  A Tokugawa-korszakban az �lland� h�bor�knak hirtelen v�ge szakadt, de ugyanakkor sz�ks�g volt szellemileg �s fizikailag megfelel�en k�pzett szamur�jokra. Csura Nakanisi v�v�mester ekkor, a 18. Sz�zad k�zep�n fejlesztette ki az igazi karddal val� v�v�s gyakorl�s�ra a sinait, amely alakj�ban a szamur�jkardra hasonl�t.  A sinai n�gy bambuszb�l �ll, melyet b�rszerel�k fog �ssze. K�l�nleges v�d�felszerel�s tartozik hozz�: a men (egy v�ll- �s torokv�d�vel ell�tott, az arcot r�ccsal v�d� fejv�d�), a kote (az alkart, a k�zfejet v�d� keszty�), a do (a mellkast �s a hasat v�d� mellv�rt) �s a tare (mely a cs�p�t �s altestet v�di a v�g�sokt�l). Ezzel kialakult a modern kendo �se: a jukendo, mely nagyon durva �s kem�ny v�v�s volt, n�ha brut�lis megold�sokkal (l�bs�pr�s, t�rd oldalr�l megr�g�sa stb.) A modern kend�ban m�r nincsenek ilyen agressz�v elemek, viszont megmaradt a felfokozott harci szellem, a magas szint� koncentr�ci� �s a fizikai �ll�k�pess�g.

Judo

Megalapit�ja dr. Jigaro Kano volt, aki Mikag�ban sz�letett 1860-ban. Ebben az id�szakban Jap�n jelent�s t�rsadalmi v�ltoz�son ment kereszt�l. A feudalista k�zigazgat�s elt�rl�s�vel az emberek figyelme - megm�rosodva a civiliz�ci�tol - Amerika fel� fordult. Igy a r�gi hagyom�gyokkal egy�tt a harci m�v�szetek k�l�nb�z� fajt�i is feled�sbe mer�ltek. Volt ebben az id�ben, a Harcm�v�szeti Int�zetben egy Fukuda nev� hires mester, akit az ekkor m�g igen fiatal, alig 18 esztend�s - a jujitsu ir�nt rendkiv�li m�don �rdekl�d� - Jigaro Kano olyan sz�nd�kkal kereste fel, hogy t�le tanulja meg a jujitsu fort�lyait. Fukuda azonban nemsok�ra meghalt, igy Kano, Masatomo vezet�s�vel folytatta tov�bb tanulm�nyait, aki ugyancsak a tenshinshinyoryu iskola mestere volt. Kano ebben az id�ben m�r maga is j�l ismerte ezeket a fog�sokat. K�s�bb masatomo is meghalt, igy ker�lt el Kano egy m�sik hires iskola, a kytoryu mester�hez, Tsunetoshi Ikub�hoz. A szerencs�tlen jk�r�lm�nyek tulajdonk�ppen m�gis szerencs�t jelentettek Kano sz�m�ram, mivel megismerkedhetett az akkori id�k leghiresebb iskol�inak technik�ival. Jigaro Kan�t az a c�l vez�relte, hogy �jra "�letre kelti" Jap�nban ezeket a harci m�v�szeteket, bizva abban, hogy nagy szolg�latot tesz majd ezzel mindenfajta testmozg�st�l elszokott n�p�nek. Erej�t nem kim�lve f�radozott azon, hogy egyre jobban megismerje ezeket az �nv�delmi jelleg� m�v�szeteket. F�radoz�sait v�g�l is siker koron�zta. A k�l�nb�z� iskol�kb�l �tv�ve a leghasznosabb ismereteket, kirost�lva bel�l�k mindazt, ami haszontalan vagy a testi �ps�gre vesz�lyes, megalkotta a saj�t �j iskol�j�t, amit judonak nevezett el. A "do"-val jelezve azt is, hoyg rendszer�t egy magasabb szellemi b�zisra kiv�nja emelni. Fiatalon, 22 �ves kor�ban, 1882-ben megalakitotta a Kodokan Int�zetet (kodokan=iskola a m�dszer tanulm�nyoz�s�ra). Kano el�tt a judo sz�t csup�n egy iskola, a jikishinryu haszn�lta, igaz, eg�szen m�s jelent�ssel, mint �. Kano sz�nd�ka az volt, hogy az �j elnevez�ssel elhat�rolja mag�t a t�bbi iskol�t�l. Ez id�kben el�gg� rossz hir�k volt ezeknek az iskol�knak. Igen sokan megs�r�ltek a gyakorl�s folxyam�n, az utc�kon vereked�st provok�ltak stb. Ugyanakkao a Kodokan-judo elnevez�s egyben a jikishinryu iskol�val szemben is megk�l�nb�ztet�st jelentett. A Kodokan Int�zet megalapit�sakor csup�n 12 tatami �llt Kano tanitv�nyainak rendelkez�s�re. A tanitv�nyok sz�ma sem volt t�bb 9 n�l. 1934 �ta azonban �j, korszer�en berendezett, modern �p�letben �s 514 sz�nyegen folyik a versenyz�k �s edz�k k�pz�se. A Kodokan megalapit�sa �ta eltelt csaknek 100 esztend� alatt a judosport - kano professzor �ltal sem rem�lt temp�ban - megh�ditotta a vil�g ifj�s�g�t. Az igazolt versenyz�k sz�ma Jap�nban ma m�r meghaladja az 5 milli�t. A judo a jap�n iskola testnevel�s k�telez� tananyaga lett. Kano professzor, aki, mint mondj�k, �lete utols� perc�ig sz�ntelen�l gyakorolt �s k�pezte mag�t, id�s kora ellen�re sem �rhette meg e nagyszer� sikereket 1938-ban 78 �ves kor�ban halt meg. Sport�g�ban ma m�r Eur�pa-, vil�g- �s olimpiai bajnoks�got rendeznek. A jud�t a vil�g �gyszolv�n minden t�j�n magasan k�pzett jap�n mesterek oktatj�k, terjesztik, n�pszer�sitik �gy, ahoygan azt annak idej�n - teljes hivat�sudattal - maga Jigaro Kano is csin�lta. Hal�la ut�n �r�k�t fia, Risei Kano vette �t, � lett az apja �ltal megalapitott Kodokan igazgat�ja is.