Jap�n vall�s �s mitol�gia

A sintoizmus (vagy kami vall�s) k�pezi a jap�n mitol�gia alapjait. A sint� a k�nai nyelvb�l �tvett sz�, jelent�se: az „istenek �tja”. Eredetileg mint a sintoizmus nem volt egy�b a term�szeti er�k im�d�s�n�l. Mint a legf�bb l�nyt az istens�ggel azonos�tott eget tisztelt�k az �si sintoist�k. Tisztelet t�rgyai voltak m�g az isteni l�ny r�szeit alkot� �gitestek, k�zt�k els� helyen a Nap. K�s�bb idegen k�nai befoly�s alatt egy �j mitol�gia fejl�d�tt ki, mely nagy sz�m� istennek adott helyet a sintoista panteonban. A Kosziki, a jap�nok egyik szent k�nyve nyolcmilli� istent, egy m�sik forr�s csak nyolcvanezret sz�m�t. Erk�lcstana olyan, mint a t�bbi vall�sok�: a j�k a mennyorsz�gba, a gonoszok a pokolba mennek hal�luk ut�n. Az �s�k tisztelete is l�nyeges tana a sintoizmusnak.

A sintoizmus fejl�d�s�t �s szerep�t Jap�nban nem �rthetj�k meg teljesen, ha nem vizsg�ljuk, milyen hat�st gyakorolt r� a buddhizmus – �s viszont. Ez a k�tf�le hagyom�ny kezdett�l fogva nagyon szoros kapcsolatban �llt egym�ssal, k�lcs�n�sen hatottak egym�sra.A sinto kamik �s a papok mind a mai napig az orsz�g f�ldj�nek �s mindannak oltalmaz�i, ami csak erre a f�ldre �p�lt. Az �p�tkez�sek mindig a sinto dzsicsinszai, az alap ki�s�s�nak �nnepi szertart�s�val kezd�dnek: ezzel engesztelik a kamit, m�sr�szt �gy k�rik a seg�ts�g�t az �p�tkez�s biztons�gos befejez�s�hez �s az �p�let fennmarad�s�hoz.

A kami:

A jap�n kami (神) sz�t „istennek”, „istens�gnek” szok�s ford�tani, b�r igen sokf�le jelent�s� sz�. A jap�n nyelv nem tesz k�l�nbs�get az egyes �s t�bbes sz�m k�z�tt, �gy a kami �pp�gy vonatkozhat egy bizonyos, mint sz�mtalan sok „valamire”. �ltal�noss�gban a sz� ink�bb t�bbes sz�mot jel�l, ezt t�masztja al� az a t�ny is, hogy a kamik sz�ma hatalmas �s potenci�lisan v�gtelen.„Jao jorozu no kami” – Jap�n a „nyolcmilli� kami orsz�ga”.

Jelent�startalmai:

• a kami term�szeti er�kre utal, azokat, illetve az energia megtestes�l�seit, a k�l�nb�z� t�rgyakban �s helyeken megb�v� �leter�t, a vil�gban megjelen� spiritualit�st �s szellemet jelzi
• a azok az istens�gek, akik �letet adtak a f�ldnek, �s akik kisug�rozhatnak az emberi �let menet�t is befoly�solni tud� spiritu�lis energi�t
• a befoly�sos �s tehets�ggel meg�ldott emberek szellemei, akik hal�luk ut�n kamiv� l�nyeg�lve a t�lvil�gr�l is kamatoztatni tudj�k talentumukat
• olyan emberek, �llatok, f�k, n�v�nyek, hegyek, szikl�k, tengerek, t�rgyak, akik �s amik rendk�v�li �s csod�latos erej�kn�l fogva f�lelmetesek �s tiszteletre m�lt�ak

Minden kaminak min�s�lhet, mindenben a kami szelleme �s term�szete nyilv�nul meg, illet�leg minden a kami otthon�v� v�lhat.

Dzsicsinszai:

A Dzsicsinszai (地鎮祭, vagy csindzsinszai 鎮地祭; dzsiszai 地祭, Dzsiivai 地祝, cucsi macsuri 土祭 vagy kotosizume macsuri) ritu�lis sintoista �nneps�g, amelyet egy �j �p�let meg�p�t�s�nek kezdetekor vagy felszentel�sekor tartanak, a sinto pap mutatja be a helyi kami tisztelet�re, oltalm�t k�rve az �p�letre.

A sintoista panteon f�bb istenei:

• Aizen-Myo-o: szerelmi szenved�lyt lecsillap�t� istens�g
• Amaterasu: napistenn� – � uralkodik az �gen, � tal�lta fel a sz�v�sz�ket, � tan�totta meg a jap�nokat rizst termeszteni. Egyfajta kult�rh�rosz, � a legf�bb kami.
• Ame-no-uzume (r�viden Uzume): a hajnal �s a j�kedv istenn�je
• Benten vagy Benzaiten: a tenger, zene, m�v�szetek, irodalom, tudom�ny istene. A h�t szerencseisten egyetlen n�i tagja.
• Daikoku: a j�szerencse istene. A h�t szerencseisten egyike.
• Ebisu: az anyagi gyarapod�s, a p�nz, a gazdags�g istene. A h�t szerencseisten egyike.
• Emma-o: a poklok ura, a halottak b�r�ja
• Fukurokuzu: a hossz� �let �s a b�lcsess�g, a term�kenys�g �s a f�rfiass�g istene. A h�t szerencseisten egyike.
• Hachiman: eredetileg a parasztok istene, de a 12. sz�zadt�l a h�bor� �s a harcosok kamija lett. Jap�n hadisten, Ojin cs�sz�r szelleme.
• Hotei: a gyeng�k �s a gyermekek v�delmez� istene, a h�t szerencseisten egyike
• Idaten: a szerzetesek v�delmez� istene
• Inari: a rizs istene, a term�kenys�g �s a vir�gz�s istene, manaps�g alakja az �zleti �lethez �s termel�shez k�thet�
• Izanami �s Izanagi: a jap�n teremt�sm�toszok k�zponti alakjai, a f�rfi �s n�i kami
• Jurojin: a boldog �regs�g istene. A h�t szerencseisten egyike.
• Kagu-tsuchi: t�zisten
• Kappa: v�zisten
• Konpira: a tenger istene, minden utaz�, a tenger�szek, az �rhaj�sok, a hal�szok, a haj�k �s a haj��p�t�k p�rtfog�ja
• Kusinada-hine: f�ldi istenn�. A viharisten feles�ge.
• Marishi-ten: a h�bor� �s a harcm�v�szetek istens�ge
• O-kuni-nushi: az orvosl�s �s a var�zsl�s istens�ge
• oni: gonosz szellem
• Shichi Fukujin: a h�t szerencseisten k�z�s neve. Ide tartozik Daikoku, Ebisu, Benten, Bisamon, Fukurokuju, Jurojin, Hotei.
• Susa-no-o: Amaterasu b�tyja, a sz�l istene, viharisten
• tengu: erdei isten
• Tenjin: a tanul�s istene, Sugavara no Micsizane szelleme
• Tsuki-Yorui: a holdisten 
• Uke-Mochi: az �lelem istenn�je, a rizsisten feles�ge