Japán vallás és mitológia

A sintoizmus (vagy kami vallás) képezi a japán mitológia alapjait. A sintó a kínai nyelvből átvett szó, jelentése: az „istenek útja”. Eredetileg mint a sintoizmus nem volt egyéb a természeti erők imádásánál. Mint a legfőbb lényt az istenséggel azonosított eget tisztelték az ősi sintoisták. Tisztelet tárgyai voltak még az isteni lény részeit alkotó égitestek, köztük első helyen a Nap. Később idegen kínai befolyás alatt egy új mitológia fejlődött ki, mely nagy számú istennek adott helyet a sintoista panteonban. A Kosziki, a japánok egyik szent könyve nyolcmillió istent, egy másik forrás csak nyolcvanezret számít. Erkölcstana olyan, mint a többi vallásoké: a jók a mennyországba, a gonoszok a pokolba mennek haláluk után. Az ősök tisztelete is lényeges tana a sintoizmusnak.

A sintoizmus fejlődését és szerepét Japánban nem érthetjük meg teljesen, ha nem vizsgáljuk, milyen hatást gyakorolt rá a buddhizmus – és viszont. Ez a kétféle hagyomány kezdettől fogva nagyon szoros kapcsolatban állt egymással, kölcsönösen hatottak egymásra.A sinto kamik és a papok mind a mai napig az ország földjének és mindannak oltalmazói, ami csak erre a földre épült. Az építkezések mindig a sinto dzsicsinszai, az alap kiásásának ünnepi szertartásával kezdődnek: ezzel engesztelik a kamit, másrészt így kérik a segítségét az építkezés biztonságos befejezéséhez és az épület fennmaradásához.

A kami:

A japán kami (神) szót „istennek”, „istenségnek” szokás fordítani, bár igen sokféle jelentésű szó. A japán nyelv nem tesz különbséget az egyes és többes szám között, így a kami éppúgy vonatkozhat egy bizonyos, mint számtalan sok „valamire”. Általánosságban a szó inkább többes számot jelöl, ezt támasztja alá az a tény is, hogy a kamik száma hatalmas és potenciálisan végtelen.„Jao jorozu no kami” – Japán a „nyolcmillió kami országa”.

Jelentéstartalmai:

• a kami természeti erőkre utal, azokat, illetve az energia megtestesüléseit, a különböző tárgyakban és helyeken megbúvó életerőt, a világban megjelenő spiritualitást és szellemet jelzi
• a azok az istenségek, akik életet adtak a földnek, és akik kisugározhatnak az emberi élet menetét is befolyásolni tudó spirituális energiát
• a befolyásos és tehetséggel megáldott emberek szellemei, akik haláluk után kamivá lényegülve a túlvilágról is kamatoztatni tudják talentumukat
• olyan emberek, állatok, fák, növények, hegyek, sziklák, tengerek, tárgyak, akik és amik rendkívüli és csodálatos erejüknél fogva félelmetesek és tiszteletre méltóak

Minden kaminak minősülhet, mindenben a kami szelleme és természete nyilvánul meg, illetőleg minden a kami otthonává válhat.

Dzsicsinszai:

A Dzsicsinszai (地鎮祭, vagy csindzsinszai 鎮地祭; dzsiszai 地祭, Dzsiivai 地祝, cucsi macsuri 土祭 vagy kotosizume macsuri) rituális sintoista ünnepség, amelyet egy új épület megépítésének kezdetekor vagy felszentelésekor tartanak, a sinto pap mutatja be a helyi kami tiszteletére, oltalmát kérve az épületre.

A sintoista panteon főbb istenei:

• Aizen-Myo-o: szerelmi szenvedélyt lecsillapító istenség
• Amaterasu: napistennő – ő uralkodik az Égen, ő találta fel a szövőszéket, ő tanította meg a japánokat rizst termeszteni. Egyfajta kultúrhérosz, ő a legfőbb kami.
• Ame-no-uzume (röviden Uzume): a hajnal és a jókedv istennője
• Benten vagy Benzaiten: a tenger, zene, művészetek, irodalom, tudomány istene. A hét szerencseisten egyetlen női tagja.
• Daikoku: a jószerencse istene. A hét szerencseisten egyike.
• Ebisu: az anyagi gyarapodás, a pénz, a gazdagság istene. A hét szerencseisten egyike.
• Emma-o: a poklok ura, a halottak bírája
• Fukurokuzu: a hosszú élet és a bölcsesség, a termékenység és a férfiasság istene. A hét szerencseisten egyike.
• Hachiman: eredetileg a parasztok istene, de a 12. századtól a háború és a harcosok kamija lett. Japán hadisten, Ojin császár szelleme.
• Hotei: a gyengék és a gyermekek védelmező istene, a hét szerencseisten egyike
• Idaten: a szerzetesek védelmező istene
• Inari: a rizs istene, a termékenység és a virágzás istene, manapság alakja az üzleti élethez és termeléshez köthető
• Izanami és Izanagi: a japán teremtésmítoszok központi alakjai, a férfi és női kami
• Jurojin: a boldog öregség istene. A hét szerencseisten egyike.
• Kagu-tsuchi: tűzisten
• Kappa: vízisten
• Konpira: a tenger istene, minden utazó, a tengerészek, az űrhajósok, a halászok, a hajók és a hajóépítők pártfogója
• Kusinada-hine: földi istennő. A viharisten felesége.
• Marishi-ten: a háború és a harcművészetek istensége
• O-kuni-nushi: az orvoslás és a varázslás istensége
• oni: gonosz szellem
• Shichi Fukujin: a hét szerencseisten közös neve. Ide tartozik Daikoku, Ebisu, Benten, Bisamon, Fukurokuju, Jurojin, Hotei.
• Susa-no-o: Amaterasu bátyja, a szél istene, viharisten
• tengu: erdei isten
• Tenjin: a tanulás istene, Sugavara no Micsizane szelleme
• Tsuki-Yorui: a holdisten 
• Uke-Mochi: az élelem istennője, a rizsisten felesége