A japn nyelv
日本語
nihongo, nippongo
A japn nyelvet kb. 121 milli ember beszli anyanyelvknt, ezzel a hatodik legnagyobb beszlkzssg nyelv a vilgon. E kzssg legnagyobb rsze Japnban l. Egyetlen ms orszgban sem beszlik els vagy msodik nyelvknt. Standardizlt vltozata (hjojungo) a tokii dialektuson alapszik.
rs s kiejts:
A japn nyelvben hrom rsrendszer van:
- a hiragana
- a katakana (sztagrsok)
- a kanji (knai eredet kprs)
Hasznlatos mg a romanji, ami a latin bets rs neve. A kanjival a szavak fogalmi rszt, pl. a fneveket, az igett rjuk le, mg a hiraganval a toldalkokat s a hatrozszkat, az idegen szavakat ltalban katakanval krjuk.
Nyelvtan:
A japn nyelv tipolgiailag agglutinl, alany-trgy-ige (SOV) sorrend mondatokkal. A mutat nvmsok megelzik a jelzett szt.
A fneveknek nincs ragozsuk, az esetviszonyokat a fnvi csoportok utn ll partikulk jelzik: wa- – topik jell, ga- – (nem topik) alany jellje, o- – trgyjell, ni- – mindenfle helyviszony jellje, no- – mindenfle jelzi viszony jellje (belertve a vonatkoz mellkmondatot is), de instrumentlis-partikula, stb. Tbbes szm nincs, ha ez nem derl ki a mondatbl, akkor megduplzzk a fnevet: Ott hegy-hegy van = ott hegyek vannak.
A szemlyes nvmsok gyakran kiesnek, ha referencijuk a kontextusbl kiderl. Az els szemlyben az udvariassg foka szerint tbbfle alak kzl vlaszt a beszl, msodik szemlyben gyakran ugyancsak udvarias formula helyettesti a nvmst (pl. megszltott neve, tiszteleti -san/-sama / (-szan/-szama) szcskval toldva).
Nyelvjrsai:
A japn nyelv elg homogn, ksznheten a standardizcinak. Rgebben voltak nagyobb eltrsek. A nyelvjrsok tanulmnyozsnak csekly a hagyomnya. Hrom nagy nyelvjrsra oszthat: keleti, nyugati, kjsi. Az els csoport a Tki fvros (az i, u elnyelse); a nyugati csoport Kyoto s Oszaka (tbb udvarias forma, ersebb tnuskontraszt); a kjsi (je sztag meglte, s az e palatizci hatsa a megelz mssalhangzra). A hivatalos nyelv az iskolai oktats rvn a tkii nyelvjrsra pl standard nyelv. Az rs latinizcija, a szklcsnzs mig is folyik, ez egy le nem zrult folyamat. |