Jap�n kult�r�ja �s m�v�szete

H�dolat a helynek, ahol a term�szetben az istens�g jut kifejez�sre, a shinto vall�s elve szerint, K�na fel�l �rkez� indiai buddhizmus m�lyrehat� befoly�sa hagyott nyomot ez �kori Jap�n kult�r�j�n �s m�v�szet�ben.

• k�pz�m�v�szet
• �p�t�szet
• szobr�szat
• fest�szet
• ikebana
• manga
• anime

K�pz�m�v�szet:

A legels� krszak i.e. 300 �s 200 k�z�tt, ekkor jelent meg a s�t�tbarna �s v�r�sesbarna zsin�rmint�val d�sz�tett agyaged�ny, e zsin�rd�sz jap�n neve alapj�n nevezik a kort Dzs�mon-kult�r�nak. Ut�na a Jajoi-kor k�vetkezett (i.e.2-3. sz�zad), innen sz�rmaznak az els� f�mt�rgyak, valamint sz�v�tt anyagok, k�kopors�k, s az elhunytak szem�lyes haszn�lati t�rgyai is el�ker�ltek. A nagy s�rdombok kora Kofun-kult�ra (i.e. 3- 4.sz�zad) n�ven ismert, a s�rhalom t�bbr�teges k�rk�r�s �p�tm�ny, a tetej�n �s k�r�l�tte elhelyezett agyagfigur�k (haniv�k) h�res embereket, haszn�lati t�rgyakat, bronzharangokat, �llatokat �br�zolnak. Ezek az els� dokumentumok a kor szok�sair�l. Az Edo-korban a lakkholmikat gyakran d�sz�tett�k aranyf�sttel, s divat volt a ker�mia is.

�p�t�szet:

Az Aszuka-kult�r�ban honosodott meg a buddhizmus, ami nemcsak vall�si jelent�s�g� volt, hanem mag�val hoza a k�nai civiliz�ci�t is. Fellend�lt a templom�p�t�szet, a kegyhelyek sz�ma megn�tt. Ebb�l a korb�l sz�rmaz� �p�tm�ny a Nara k�zel�ben �p�lt Horj�dzsi-templom, ami (1949-ben le�gett). A t�bbsz�r restaur�lt m�eml�kek m�ig �rzik az �si k�nai fa�p�t�szet jellegzetes von�sait. Az �p�letek aszimmetrikus elrendez�se viszont tipikus jap�n von�s.

A Nara-korszak �p�t�szet�ben is meg�rizte a Tang-hat�st, mivel a v�ros alaprajza sakkt�blaszer�. A hagyom�nyok �rz�je a sint� vall�s volt, egyszer� szerkezet� szent�lyeivel, a tet�zetet m�lyre s�llyeds� oszlopok tartott�k. A Heian-korban (794-1185) Heiankj� (Kiot�) v�ros is a Tang-hat�s alapj�n �p�lt fel, �s megsz�letett a nemzeti m�v�szet. A jap�n arisztokr�cia ig�nye igyekezett ellens�lyozni a szerzetesek kiz�r�lagos befoly�s�t a kult�r�ban. A vir�gz� buddhizmus t�bb �gra szakadt, k�z�l�k az ezoterizmus hozott �j �p�t�szeti alapelveket. M�r nem a szimmetria domin�lt, az �p�letek t�k�letesen alkalmazkodtak a term�szethez. Ilyen pl. a F�nix-csarnok Udzsiban, az Amida csarnokok Kiot� mellett.

A Muromacsi-kor (1333-1573)a nev�t Kiot� egyik negyed�r�l kapta, ahol az els� s�gun, Asikaga rendezte be palot�j�t. A zen hat�s itt arisztokratikus kifinomults�ggal keveredtett, pl. Kiot�ban az Aranypavilon (Kinkaku), �s az Ez�stpavilon (Ginkaku). Kialakulnak a mohakertek, az �p�t�szet szoros kapcsolatban �ll a kerttervez�ssel, amely r�g�ta igen kifinomult m�v�szet Jap�nban.

Ikebana:

Ikebana: v�gott vir�gok; hagyom�nyos jap�n vir�grendez�s, a vir�gokat �gy pr�b�lj�k elrendezni, hogy az a legterm�szetesebbnek hasson.Eredete a 8. sz�zadig ny�lik vissza. A fiatal jap�n l�nyok nevel�s�nek elengedhetetlen r�sze volt az ikebana m�v�szet�nek elsaj�t�t�sa. Az ikebana kompoz�ci� a nyugati vir�gk�t�szett�l elt�r�en nem a t�meggel hat, hanem ink�bb az �res terekkel dolgozik. Sz�nekben visszafogott, kev�s anyaggal pr�b�l er�s kompoz�ci�s hat�st el�rni. A szimmetria helyett ink�bb a kiegyens�lyozott asszimetri�t alkalmazza. A teljesen kiny�lt vir�got ritk�bban alkalmazza, f�leg bimb�t, r�gyez�, vagy sz�raz �gat, sz�raz levelet alkamaz, az �let v�ltoz�s�t, �s a m�land�s�got jelk�pezve.